Sunny és Nelly, a terápiás kutyák

Sunny és Nelly, a terápiás kutyák

SHARE

Viki:

2010. áprilisában 9 hetesen került hozzánk első golden retrieverem, Sunny. Azért választottam ezt a fajtát, mert állatasszisztált terápiával szerettem volna foglalkozni. És azért Sunny lett az első kutyám, mert egy terápiás kutya volt az anyja (a vizsgákra való felkészülés során azonban azzal szembesültem, hogy ez a tény nem jelent egyenes utat ahhoz, hogy a kölykéből is egykönnyen terápiás kutya válljon J). Dömötör Júlia Sunny kiképzésének és felkészítésének első lépéseitől mellettem állt kezdve a szocializálásával, majd az alap engedelmességi, ügyességi vizsgákra való felkészülés során is mindig,
minden problémára volt működő megoldási javaslata.

Az első probléma, amivel szembesültem Sunnyval kapcsolatban, hogy nehezen ment a behívása. A kutyasuliban fontosabb volt neki a többiekkel való játék, mint hogy hozzám bejöjjön, ha hívom. A séták során erdőben, mezőkön is nagy gondot jelentett ez. Julihoz fordultam segítségért, akivel külön tréningek során lépésről lépésre javítottunk ezen a helyzeten. Úgy kezdtük, hogy mielőtt szabadon engedem a kutyát „össze kell szednem a figyelmét”. Elengedés után, amint néhány lépésre eltávolodik tőlem, rögtön behívom, ha bejön, megjutalmazom. Majd újra elengedem, kicsit nagyobb távolságra, de akkor ismét behívom, ha bejön, jutalom. Ezt párszor elismételtem vele minden egyes séta során, és a helyzet jelentősen javulni kezdett. Juli tanított meg arra is Sunnyval kapcsolatban, hogy sokkal határozottabban, erélyesebben kell fellépnem vele szemben bizonyos helyzetekben, hogy érezze rajtam, én vezetem őt, és nem fordítva. Megtanultam tőle, hogy ez a kulcsa mindennek, hogy amíg ezt nem érem el, gondjaim lesznek az irányításával. Erre nagy
szükségem volt a terápiás vizsgák egyik legfontosabb feladatának, a csontelvételnek a végrehajtása során. Talán ez volt a legnagyobb akadály, és a legnehezebb feladat, amit szintén Juli útmutatásai és segítsége alapján tudtam megoldani. Ő mutatta meg, hogyan kell ezt kiviteleznem (neki egyből odaadta a csontot Sunny minden morgás nélkül). Rengeteg tanácsot kaptam a saját viselkedésemmel kapcsolatban is ennek a feladatnak a leküzdésére Julitól. A lényeg az volt, hogy érezze rajtam a kutya a határozottságot, az erőt, hogy velem nem ellenkezhet, tehát magamon, a hozzáállásomon is változtatnom kellett a siker érdekében. Sok küzdelem és gyakorlás után ezt is sikeresen megoldottuk, közben az én személyiségem is egy fejlődési folyamaton ment keresztül, ami során Juli végig mellettem volt, ha szükségem volt rá.
2011. októberében újabb goldennel, Nellyvel bővül a családunk. Őrá is a terápiázás miatt esett a választásom. Teljesen más jellem, mint Sunny, ő pont a másik véglet. Nagyon engedelmes, szófogadó, kutya, az ő esetében inkább a félénkségének, idegen kutyáktól való tartásának leküzdése jelentett kihívást. Ebben is Juli volt a segítségemre. Többször vittük őt parkokba, olyan helyekre, ahol idegen kutyák közt egyedül kell boldogulnia. Megtanultam, hogy nem kell mindig a segítségére sietnem,meg kell tanulnia megvédeni magát, kiállni magáért. Ezzel kapcsolatban talán a legfontosabb tanács, amit Julitól kaptam, hogy sok helyre vigyem magammal őt Sunny nélkül. Juli világított rá arra, hogy a két kutya közt nagyon szoros kapcsolat alakult ki, és Nelly Sunny nélkül „elveszettnek” érezte
magát. Ezt a tanácsot megfogadva, amikor csak tehettem, magammal vittem a munkahelyemre, és bárhová, ahová csak tudtam, és ennek meg is lett a gyümölcse. Néhány hét után észrevehetően nőtt a bátorsága, könnyebben feloldódott már idegen kutyák társaságában. Juli tanácsaira, meglátásaira, segítségére mindvégig számíthattam a speciális terápiás vizsgákra való felkészüléseink során is. Nagy szerepe van abban (mind a kutyáim, mind a saját fejlődésem tekintetében), hogy 2013. januárjában valóra vált az álmom, és Nellyvel sikeres terápiás záróvizsgát tettünk.
Időközben létrehoztuk a Doktor Mancsok Állatasszisztált Terápiás Alapítványt, amelyhez jelenleg már 14 terápiás és terápiás tanuló kutya tartozik. Speciális iskolákba, szociális intézményekbe és kórházakba járunk, ahol kutyás terápiával segítjük a különböző fogyatékkal élő gyermekek, felnőttek és idős emberek fejlesztését. Hogy mindezt megvalósíthassam, Juli szakértelme és támogatása alapvető fontosságú volt számomra.